Hírlevél – 2019/április

Konkoly Eszter – GÉMOSZ Titkár, az áprilisi Hírlevél szerkesztője

 

Tisztelt Márkakereskedő Kolléga!

Érdekes kezdeményezésen vagyunk túl, hiszen a GÉMOSZ országjáró körútja a múlt héten befejeződött. Az országban 11 helyen tartottunk rendezvényt, ahol tájékoztattuk a megjelent kollégákat azokról, a már napjainkban a hazai piacon is jelentkező átalakulásokról, amelyek meghatározzák az elkövetkező évek újgépjármű piacát, mind az értékesítés, mind a szerviz területén. Felhívtuk a figyelmet munkaerő piac drasztikus átalakulására és ennek kapcsán beszéltünk a jövedelem termelés fontosságáról.

 

A rendezvények kiemelt témája volt a „Családbarát Márkakereskedés” program ismertetése, melyben részvételüket, a rendezvényen jelen lévő kereskedők, egyöntetűen vállalták. A GÉMOSZ a Bankszövetséggel és a Lízingszövetséggel együtt dolgozik azon, hogy a „Családbarát Márkakereskedés” program sikeres legyen, hogy elégedett legyen a vásárló, a támogatást nyújtó állam és a kereskedő egyaránt.

Terveink szerint az eredményekről a 2019. május 29-én tartandó GÉMOSZ Közgyűlésen tudunk majd beszámolni, ahol a Közgyűlés teljes programja a “Családbarát Márkakereskedés” projekt bemutatása lesz, melyre ezúton is hívunk miden márkakereskedőt.

A körúton során mindenhol elmondtuk, hogy a Nívódíj milyen komoly elismerést jelent az autókereskedelemben dolgozó kollégáknak. Kértük, kérjük, hogy tegyék meg javaslataikat az év Nívódíjasaira, hogy 2019 évben is megünnepelhessük a szakma legjobbjait.

Az országjáró körúton szerzett tapasztalatok kiértékelése még folyik, de megállapítható már most is, hogy igénylik a kollégák a párbeszédet, a szakmai konzultációkat, az együtt gondolkodást.

Ezúton is szeretnék ismét köszönetet mondani a vendéglátó márkakereskedő kollégáknak, akik ezt most lehetővé tették számunkra, köszönet a szervezésért, a vendéglátásért, a baráti fogadtatásért.

Köszönet a szervezésért:

Sándor Attilának (Miskolc Motors) – Miskolc

Orbán Andrásnak (OMP Autóház) – Debrecen

Zakar Józsefnek (Zakar és Társa) – Cegléd

Tóth Máténak (Shick-R Kft) – Gyöngyös

Csősz Ferencnek (Csősz-Platán Kft) – Nyíregyháza

Dr Kenese Lászlónak (Autentik Csoport) – Győr

Cseri Józsefnek (Autófókusz Kft) – Szombathely

Nyitrai Józsefnek (Auto-Largo Kft) – Szekszárd

Dékány Dénesnek (Ring Autó Kft) – Veszprém

Krénusz Ferencnek (Óbudai Autójavító Kft) – Budapest

Juhász Péternek (Brill Kft) – Kecskemét

 

Külön köszönöm támogatóinknak, a Totál, a CLB Alkusz és a Jóautók képviselőinek, hogy végig kísértek minket ezen a körúton.

Bízom benne, hogy hasonló rendezvények a jövőben is lesznek a GÉMOSZ szervezésében, az elnökséggel együtt dolgozunk rajta.

 

Üdvözlettel:

Gablini Gábor

Elnök

 

***

 

Tisztelt Márkakereskedő Kolléga!

 

A GÉMOSZ elnöksége 2019-ben is felkérést tett közzé tagjai között a Nívódíj jelölésre. Országjáró körutunk során minden helyszínen elmondtam, miért fontos, hogy jelöljön minden kolléga, miért fontos, hogy elismerjük a kiemelkedő teljesítményeket, a márkakereskedésekét, a szervizekét, ismerjük el a fiatal kollégákat és a „nagy öregeket” egyaránt, és azokat is, akik ezért a szakmáért sokat tettek.

 

Sőt most már lehetősége van minden kereskedőnek, hogy saját kollégáit is jelölje a legjobb értékesítőt, a legjobb szerelőt, a szakmai Nívó díjra.

 

Tisztelt Kollégák!

 

A határidő hamarosan lejár, és mindössze két jelölés érkezett, az sem teljes körű, a jelölő nem tett javaslatot minden kategóriában.

 

Úgy gondolom, és remélem, nem vagyok ezzel a gondolatommal egyedül, hogy ez a díj megérdemli, hogy figyeljünk rá. Megérdemli a díj és megérdemli minden munkáját felelősséggel, odaadással és tisztességgel végző márkakereskedés, márkaszerviz, márkakereskedő és azok is, akik ezért a szakmáért éltek-haltak.

 

Kérek mindenkit, ne hagyja, hogy a 2019 év Nívódíjasok nélkül maradjon. Adjuk meg, adjátok meg egymásnak a tiszteletet, és jelöljétek azokat a kollégákat, akiket önmagatokon kívül, érdemesnek tartotok a szakma elismerésére.

 

Köszönettel:

 

Konkoly Eszter

GÉMOSZ Titkár

 

***

 

 

UTOLSÓ FELHÍVÁS!

 

Nívódíj 2019

 

A GÉMOSZ elnöksége 2019 évre is, immár harmadik alkalommal hirdeti meg, a Nívódíjakra történő jelölést. Ezúton kérünk minden márkakereskedő kollégát, hogy tegye meg javaslatát a jelöltekre az alábbi kategóriákban:

 

Nívódíj:

Az év márkakereskedője

                                                            Az év márkaszervize

            Az év fiatal márkakereskedője

                                                            Életműdíj

                                                            A szakmáért díj

 

Szakmai Nívódíj:

Az év értékesítője

Az év szerelője

 

 

 

Útmutató a szavazólapok kitöltéséhez

A szavazást a mellékelt szavazólapon kérjük benyújtani. Ha valamely kategóriában nem kíván a jelölő jelöltet állítani, kérjük azt üresen hagyni. Ha a jelölőlapon feltüntetett adatok közül valamelyik nem ismert a jelölő számára (pl. a jelölt által forgalmazott márkák), hagyja üresen, a jelölőbizottság azokat az adatokat pótolja.

A szakmai Nívó díjat a mellékelt kritériumok alapján teheti meg kollégáira a márkakereskedő. Kérjük ezt kitöltve a szavazólapokhoz mellékeljék. Elsősorban az elért szakmai eredményeket, sikereket, kérjük kiemelni. Ennek a díjnak az odaítélését a GÉMOSZ elnöksége végzi, a kitöltött kérdőívek alapján.

A Nívódíj díjazottait a legtöbb ajánlást kapott jelöltek közül 2019 évben is 8 tagú, független, szakmai kuratórium választja ki.

A jelölőbizottság tagjai:

Giczy Árpád giczy.arpad@gmail.com 36-30-940-6053
Konkoly Eszter konkolyeszter99@gmail.com 36-30-995-0588
Sándor Attila sattila@miskolcauto.hu 36-30-744-9166
Tóth Máté toth.mate@renaultgyongyos.hu 36-30-226-1906

 

A szavazással kapcsolatban felmerülő kérdésekkel, bármelyik bizottsági tagot meg tudják keresni.

A szavazatokat 2019.április 30-ig kérjük a gemosz@gemosz.hu címre elküldeni.

 

A Nívódíjak átadására 2019.május 29-én 17 órai kezdettel kerül sor a Holiday Inn Hotelben Budaörsön.

 

Köszönettel:

 

Szavazóbizottság

 

 

***

 

2018 évben „Az év szerelője „Varga Tamás a Miskolc Autó munkatársa

 

Varga Tamás tanulmányai során először Gépjármű technikai szerelői, majd Gépjármű technikusi oklevelet szerzett. Iskoláit követően folyamatosan a szakmájában dolgozott. 2010-es alapításától kezdve a Miskolc Autóháznál dolgozik, mint szerviz és diagnosztikai technikus.

Megszerezte az AUDI Diagnosztikai technikusi oklevelet, és a hybrid és elektromos gépkocsikhoz kapcsolódóan, a Nagyfeszültségű technikusi képzés sorozatot is eredményesen zárta. Skoda szakértői oklevelet kapott.

 

Az Iparkamara szervezésében Mesterlevelet szerzett, így bekapcsolódott a szakképzési programba. Szakmai ismereteit a tanulóknak aktívan továbbadja. Van már olyan munkatársa a cégnél, akinek ő volt az oktatója.

 

2010 óta folyamatosan részt vesz a Porsche Hungária által szervezett importőri versenyeken, ahol előkelő helyezéseket ér el. Ezek közül kiemelkedő időszak az elmúlt 3 év, mikor nemcsak magyarországi, hanem világszínvonalú eredményeket is elért. A nemzetközi versenyeken való részvétel alapfeltétele a hazai versenyek megnyerése. 2016-ban és 2018-ban a SKODA szerviz világbajnokságon 3. helyezést, 2017-ben 2. helyezést nyert, 2018-ban pedig a SEAT szerviz világbajnokság 2. helyezettje lett.

 

Varga Tamás már a tanulmányai alatt is szakmailag elkötelezett volt. Mind munkájában, mind szabadidejében a szakmai ismeretek bővítését helyezte előtérbe. Minden újdonságra nyitott, nem ismer megoldhatatlan feladatot. Ezeket mindig kihívásként kezeli, a megoldás megtalálására nem sajnálja az időt. Minden megjelenő új technikát már csak kíváncsiságból is elsajátít, így az asszisztens rendszerek, komfort rendszerek, hybrid és elektromos hajtások újdonságait is folyamatosan nyomon követi. Nem állnak távol tőle az autómédiás (navigáció, kihangosítók, autós internet,…) megoldások sem.

Munkájával, emberi magatartásával kiemelkedő tagja a Miskolc Autó csapatának.

 

 

***

 

Az MGYOSZ, a szakképzés megújítására benyújtott javaslatcsomagjának ismertetése 

 

Folytatjuk az MGYOSZ által benyújtott javaslatcsomag ismertetését.

 

A szakképzés tartalomszabályozásának és szakképzési keretrendszerének átalakítása

A magyar szakképzés paradigmaváltásának lényeges eleme, hogy a szakképzés során a kiképzendők olyan széles alapozású szakmai alapkompetenciákra és transzverzális készségekre tegyenek szert, amelynek birtokában, az új kihívásokkal összhangban, ismereteiket az egész életen át naprakésszé tudják tenni. A szakmai elméleti oktatásban a tantárgyakon átívelő tanulási mezőkre épülő pedagógiai modulokat szükséges előtérbe helyezni. A gyakorlati képzés során pedig, a munkaalapú tanulási modell alkalmazásával, olyan életszerű feladatokat van lehetőségük megoldani, amely alkalmas a szakmai kulcskompetenciák elsajátítására. A szakmai záróvizsga a jövőbeli munkahelyen található, életszerű vizsgafeladatokat foglalja magába, ahol a vizsgamunkát a szóbelin követelmény védeni.

 

Elengedhetetlen a szinergia megteremtése a szakma elsajátítását támogató közismereti tantárgyak, a szakmai elméleti ismeretek és a gyakorlati képzés között. Ezzel összhangban fontos a szakmai keretrendszert újragondolása, olyan széles alapozású, jól konvertálható szakmastruktúrára van szükség, amely hatékonyan integrálja a még mindég széttöredezett szakmák számát. Jelentős előrelépés volt, hogy 2012-ben a szakmák számát 1303-ról 632-re sikerült csökkenteni.

 

Az elkövetkező 15-20 évben a szakmák tömeges eltűnésével, újak létrejöttével egy teljesen más szakmaszerkezet jön létre, ezért proaktív módon a még mindig elaprózott magyar szakmastruktúrát célszerű tovább integrálni. A (robotika, önvezérlő informatika, 3D technológia, globális-transzverzális készségek) várható kompetencia szükségletét felölelő, tanulási kimenetekre épülő, széles alapozású, konvertálható készségeket tartalmazó szakmai keretrendszert célszerű kialakítani Magyarországon.

 

A munkaköri elemzésekre épülő, a FEOR és a TEÁOR rendszerekkel kompatibilis, integrált szakmarendszer új struktúra elkészítése javasolt, amelyben maximum 180-200 alap szakképesítés szerepeltetése célszerű. A szakmai követelményrendszer, illetve a minta keret tantervek elkészítésénél a tanulási eredmény alapú megközelítést célszerű alkalmazni, mivel az európai képesítési keretrendszer is e követelményrendszert alkalmazza. A tanulási eredmények alatt lényegében a tudás, készségek és kompetenciák készletét értjük, amelyek megmutatják, hogy a tanulók milyen ismeretekkel rendelkezzenek, mit képesek megérteni és elvégezni a tanulási folyamat végén. Minden egyes széles alapozású, integrált szakmát modularizált formában célszerű felépíteni. Amennyiben a munkaerőpiacon megjelennek új készségek, kompetenciák, akkor nem kell minden egyes alkalommal egy új OKJ-s szakmát megalkotni, hanem csak az új skilleket kell beépíteni a már meglévő, adekvát modulokba.

 

Megkerülhetetlen az új tanulási formák és megközelítések alkalmazása a szakmai elméleti tárgyak oktatásánál, a tanulási mezőkre (integrált témakörökre) épülő projekt típusú formákat fontos előnybe részesíteni. A gyakorlati képzésnél pedig a munka alapú, team munkára épülő, projekt típusú képzést szükséges a középpontba állítani, amelynek a lényege, hogy a megszerzett kulcskompetenciákat a gyakorlati feladatok megoldásán keresztül kell tudni bizonyítani valós munkakörnyezetben (alkalmazásképes szakmai tudás). Mindezeken túlmenően fontos a tanulói érzelmek és motiváció felkeltése (jelenségalapú, élményszerű tanulás), valamint az ICT használata, a virtuális környezet használata, valamint a valós munkakörülmények szimulációs modellezése.

 

A középfokú képzési, beiskolázási szerkezetnek, a szakmaszerkezeti döntéseknek a felülvizsgálata halaszthatatlan döntést igényel. A KSH statisztikája alapján a 2016/2017-es tanév nappali oktatásban lévő tanulók számának vizsgálatánál a gimnáziumi tanulók 182 ezres száma 42%-ot, a szakgimnáziumiak 168 ezres száma 39%-ot, a szakközépiskolások 78 ezres létszáma 18%-ot és a szakiskolások 7 ezres száma pedig 1%-ot reprezentál. A szakközépiskolai tanulók (korábbi nevén szakiskolai tanulók) számának mélyrepülése akkor kezdődött, amikor 2014/2015-ös tanévben 100 ezer fő alá csökkent a létszám és ez 2016/2017-re elérte a legkritikusabb 78 ezres mélypontot.

 

A 9 osztályos komprehenzív képzésre építve, a 2020/2021-os tanévtől pedig felmenő rendszerben, célszerű lenne bevezetni a 3 éves felső középfokú képzést (mai fogalmaink szerinti középiskolai képzés: szakiskola, szakközépiskola, szakgimnázium és gimnázium), amelynek két elágazása, fő tanulási útvonala lenne, az általános, illetve a szakképzési képzési irány. Ettől az időponttól kezdve a szakképzési szakirányba belépők számára ténylegesen biztosítva lenne érettségi megszerzése. Javasoljuk a teljes magyar szakképzési szerkezet az OKJ és az SZVK-k (szakmai magtantervek) felülvizsgálatát, kodifikálását és az ehhez szükséges digitális tananyagok elkészítését. Ehhez fel kell térképezni a jelenleg rendelkezésre álló digitális tananyagtartalmakat és jó gyakorlatokat, amelyhez elengedhetetlen egy a Szakképzés Fejlesztési és Felnőttképzési Kutatóintézet által elkészített megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazná a pedagógusok felkészítését, megnyerését és a pedagógiai kultúraváltáshoz szükséges feltételek megteremtését.

 

Szakképzés Fejlesztési és Felnőttképzési Kutatóintézet létrehozását javasoljuk, amelynek feladata a szakképzéssel kapcsolatos tudományos kutatások, jó nemzetközi gyakorlatok elemzése, adaptálása, modellkísérletek lebonyolítása annak érdekében, hogy a szakképzéssel kapcsolatos kormányzati döntések, jogszabályváltozások tényeken, evidenciákon alapuljanak. Kiemelt küldetése lenne, hogy olyan empirikus kutatásokat végezzen, amelyre alapozva nyomon lehet követni a munkaerőpiacon igényelt kompetencia szükségleteket, fel lehet vázolni a szakmák fejlődésével, változásával és a képzési-beiskolázási szerkezet alapvető változásaival összefüggő trendeket, valamint mérni lehet a fiatal szakképzett munkaerővel kapcsolatos vállalati elégedettséget. A gazdaság szereplőinek bevonásával a fejlesztő munka eredményeként, munkaköri leírásokon alapuló és tanulási eredményekre, kulcskompetenciákra épülő szakmai keretrendszer jönne létre. A nemzetközi kutatások mellett fontos feladata a nemzetközi szakmai versenyekre történő felkészülés, felkészítés, valamint az OSZTV és az SZKTV egységes keretek között történő szervezése és lebonyolítása. A tartalomszabályozással kapcsolatos szakmai fejlesztő munka az elmúlt években komoly deficiteket mutatott, ezért ennek tudományos és nemzetközi hátterét is itt célszerű megteremteni.

 

Fontos lélektani szempont a pedagógusok megnyerése, amely egyik lehetséges útjaként javasoljuk a kollaboratív platformok létrehozását. A standardizált minőségi tanítás, a folyamatos továbbképzés és a tanítási képességek fejlesztésének alapeleme a tanári alkotószabadság, tiszteletben tartása és az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Egyetlen oktatási rendszer sem tud jobb lenni, mint tanárainak minősége és azok az országok érik el a legjobb eredményeket, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba. A tanárokat pedig a legjobban teljesítő 20%-ból választják ki, magas követelményeket támasztva, de egyben magas társadalmi megbecsülést is biztosítva számukra. Finnországban, Sanghajban például a tanárok nagyságrendileg a munkaidejük felét-harmadát töltik tanítással. De ezek még jobban igazak a szakképzésre, hiszen az lenne a kívánatos, ha a legjobb tanárokat ide, a legproblematikusabb területre irányítanák, ösztönözve őket akár 20-30%-kal magasabb besorolással.

Az oktatási rendszer egy nagyszerű kiegyenlítő, ahol, jó tanárokra, pedagógiai kultúraváltásra, tanszabadságra, a pedagógusok iránti közbizalomra, pedagógiai, módszertani, innovációs laboratóriumokra, kísérletekre és mentorálással kombinált tudásmegosztásra van szükség.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy az iskolát a munkahelyhez kapcsolni tudó, ösztönző tanulási környezet kialakítása is nélkülözhetetlen, amely feltételezi az iskolai oktatók és a vállalati szakemberek együttműködését.

A szakképző iskolákban bevezetésre kerülő teljesítményalapú finanszírozás megköveteli, hogy az itt oktatók részére is kidolgozásra kerüljön egy teljesítmény alapú bérezési rendszer, mert az intézmény csak akkor jut plusz forráshoz, ha az oktató-nevelő munkában indikátorszerűen mért hozzáadott pedagógiai érték, minőségi-hatékonysági teljesítmény, kimenet mutatkozik.

 

Az iskolai szakmai elméleti, illetve gyakorlati képzést végző tanárok számára évenként indokolt bevezetni az üzemi nyári egyhónapos munkatapasztalat szerző tréninget (kvázi pedagógusi nyári összefüggő gyakorlatot), ahol a korszerű technológiát képviselő üzemekben a munkafolyamatokba ágyazott akkreditált képzésen vennének részt, amely részét képezné a kötelezően előírt, kreditpontokban számított pedagógus továbbképzéseknek. A pedagógusok motiválása érdekében a cégek alkalmazzanak olyan ösztönző rendszereket, amelyek alkalmasak az oktatók megnyerésére, aktív részvételére. Az ilyen típusú képzéseken történő részvétel súlyozottan szerepeljen a pedagógusok 5 évente esedékes értékelési és minősítési rendszerében.

 

A gazdasággal történő kooperációt erősíti, ha a tanulószerződéses gazdálkodó szervezetekkel mindennapi kapcsolat alakul ki. Az iskolai gyakorlati oktatók legyenek intenzív kapcsolatban a tanulóikat foglalkoztató gazdálkodó szervezetekkel, rendszeres időközönként látogassák meg tanulóikat gyakorlati képzésen, konzultáljanak a gazdálkodók gyakorlati oktatóival a tanulóik fejlődéséről, ha indokolt készítsenek közösen egyéni fejlesztési terveket a lemaradók, a hátrányokkal küzdők részére. A cégek gyakorlati oktatói, fejlesztő mérnökei rendszeresen látogassanak el a szakképző iskolákba és tartsanak továbbképzéseket az iskolai oktatóknak egy-egy új céges technológiai rendszer bevezetéséről. A céges gyakorlati oktatók, mérnökök kapjanak lehetőséget arra, hogy szakmai elméleti órán ismertessék a tanulókkal, a legújabb technológiákkal kapcsolatos fejlesztéseket, azok alkalmazását a termelésben. A felsőoktatásba történő átmenet erősítése érdekében az egyetemen oktató szaktanárok tartsanak továbbképzéseket az iskolai szakmai elméleti és gyakorlati oktatóknak, illetve tartsanak rendhagyó órákat a tanulóknak a szakmához kapcsolódó legfrissebb tudományos eredményekről.

 

A pedagógusképzésben a felvételinél javasoljuk bevezetni a pályaalkalmassági vizsgát. Ebben a tekintetben a Finn gyakorlat Európában élenjáró, mivel nagyon komoly írásbeli és szóbeli pályaalkalmassági elvárásnak kell megfelelni ahhoz, hogy valaki felvételre kerüljön. Nem elfogadható az a magyar gyakorlat, hogy majd a képzés alatt kiderül, hogy ki lesz alkalmas erre a munkára.

 

A szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő bemenet megkönnyítése érdekében a pályaválasztás, a pályatanácsadás, a szakmai és pályaalkalmasság és a szakma marketing szerepe felértékelődik. Fontos, hogy ebben a komplex tevékenységben a partnerség és az együttműködés meghatározó legyen minden egyes érintett szereplő között. A meghatározó aktorok között hatékony és jó munkamegosztás alakuljon ki annak érdekében, hogy a közgondolkodásban fordulat álljon be a szakmaválasztás jövőjével és perspektívájával összefüggésben.

 

Fontos annak elfogadtatása, hogy az általunk felvázolt szakképzési rendszerben sokkal többen szerezhetnek a szakképesítés mellett érettségit, amely egyenlő esélyeket biztosít a felsőoktatásba történő egyenes bejutáshoz. Lényeges továbbá hangsúlyozni, hogy a szakmatanulást választó fiatalok alanyi jogon tanulmányi ösztöndíjat kapnak, valamint nyugdíjjogosultságot szereznek. A jövőben a szakmunka szerepe társadalmilag felértékelődik és a tudásalapú gazdaság megjelenésével, az automatizáció, a robotika térhódításával egyre inkább előtérbe kerül a fehérgalléros szakmunka, amelynek köszönhetően a szellemi jellegű tevékenység válik meghatározóvá. Ennek bemutatásához, a szakmák megszerettetéséhez kulcsszerepet kell biztosítani a versenyszféra szervezeteit reprezentáló Országos és Megyei Duális Képzési Tanácsoknak, a Szakképzési Centrumoknak, az általános iskoláknak, a kormányhivataloknak, valamint a szülőknek és a pályaválasztás előtt állóknak. A jó gyakorlatok közül javasoljuk, hogy a székesfehérvári pályaválasztási szoftvercsomag országos alkalmazása kerüljön bevezetésre.

 

A szakiskolákba, a szakközépiskolákba és a szakgimnáziumokba szakmai és pályaalkalmassági vizsga országos bevezetését javasoljuk, amely figyelembe veszi az általános iskola befejezése előtti alapkompetencia vizsga eredményeit, valamint a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elvárásokat, előírásokat. Ezt a munkát a Szakképző Centrumok a regionális kompetencia és validációs központokkal együttműködve közösen végezzék.

 

Összegezve az MGYOSZ egy olyan komplex ösztönző rendszer bevezetését tartja szükségesnek, amely eléri a társadalom célzott rétegeit (diák, szülő, munkáltató, tanár), s hatásának köszönhetően, a diákok lemorzsolódásának jelenlegi aránya felére csökkenhet, a minőségi szaktanári gárda közreműködésével pedig javul a képzés minősége

 

A tanulmány előző részei a www.gemosz.hu honlapon a Hírlevelek rovatban olvashatók.

 

***

 

Az Ernst&Young Magyarország üzleti reggelijén az autós szakmát érintő fontos kérdésekről készült tanulmány bemutatására kerül sor, külföldi és hazai szakemberek részvételével. Amennyiben részt kívánnak venni a rendezvényen, kérjük, részvételi szándékukat jelezzék Alföldy Katalinnak a katalin.alfoldy@hu.ey.com

e-mail címre.

 

 

Tisztelt Partnerünk!

 

Ezúton szeretnénk meghívni Önt az EY következő rendezvényére, amelynek témája:

 

Elmozdulás a hazai autóvásárlási szokásokban, és azokon túl – mennyire felkészültek a hazai kereskedők a szektort érintő kihívásokra?

 

Időpont

2019. május 9. csütörtök 09:00-12:00 (regisztráció 08:30-tól)

Helyszín

EY Irodaház

(1132 Budapest, Váci út 20. földszint)

 

Eseményünkön az alábbi témákat fogjuk érinteni:

 

·         Milyen lesz a jövő autókereskedése?

·         Hogyan lehet kielégíteni a vásárlói igényeket a digitális környezetben, milyen elérhető ügyfélkapcsolat-kezelési megoldások léteznek?

·         Mi lesz/lehet a kereskedő jövőbeli feladata és díjazása?

·         Hol van az autókereskedők mozgástere az elektromos autók és mobilitási koncepciók világában?

 

Az üzleti reggeli során:

 

·         A budapesti EY iroda szakértői bemutatják a magyar autóvásárlók körében végzett direkt piackutatási eredményeiket és következtetéseiket regionális összehasonlításban.

·         Ezt követően kötetlen szakmai beszélgetésre kerül sor az autóipari szektort érintő globális változásokról és azok hatásairól az importőrök és márkakereskedők szemszögéből az EY nemzetközi szakértőivel.

Előadók

 

Christian Zamet, Autóipari szektorért felelős regionális Partner – EY Németország

 

Petr Knap, Autóipari szektorért felelős regionális Partner – EY Csehország

 

Zdenek Dusek, Autóipari értékesítési témákban szakértő manager – EY Csehország

 

Demeter Ákos, Üzleti Tanácsadás – Digitális stratégiák Partner – EY Magyarország

 

Alföldy Katalin, Üzleti Tanácsadás – Ügyfélkapcsolat-kezelés senior manager – EY Magyarország

 

 

***

 

Elektromobilitás és innováció: A Total úttörő kenőanyag termékcsaládja az elektromos és hibrid járművek számára

 

A Total megszilárdítja kulcspozícióját az elektromos közlekedés terén az elektromos és hibrid járművek számára létrehozott innovatív kenőanyag-fejlesztésével. A Csoport kutatás-fejlesztési csapatai munkájának köszönhetően ezek a termékek kifejezetten az új típusú motorok különböző alkatrészeinek hűtési és kenési igényeinek megfelelően lettek kifejlesztve, emellett biztosítják, hogy azok teljes élettartamuk alatt csúcsteljesítményt nyújtsanak.

Két új termékcsalád érhető el az autógyártók számára: a Total Quartz EV Fluid a személy- és kis haszonjárművekhez, a Total Rubia EV Fluid pedig az ipari és haszongépjárművekhez és elektromos buszokhoz.

Ezek a Total Lubricants által forgalmazott termékek csatlakoznak azokhoz a széleskörű elektromobilitási megoldásokhoz, melyeket a Total a flottamanagement terén kínál.

Büszkék vagyunk arra, hogy az átfogó kutatásaink révén olyan termékeket fejlesztettünk ki, amelyek összhangban vannak az elektromos mobilitás új igényeivel” – fejtette ki Philippe Charleux, a Total motorolaj részlegének felelős alelnöke. “A kenőanyagok még az előtt a járművekbe kerülnek, hogy azok elhagynák a gyárat, miután a csúcsteljesítményű anyagok teljes élettartamuk alatt elkísérik őket. A kenőolajak minden ügyfelünk számára előnyösek: alkatrészgyártóknak, autógyártóknak, és a végfelhasználóknak egyaránt. Ez a projekt szemlélteti technikai kiválóságunkat, valamint innovációs és előrelátó képességünket, melyeket a fenntartható és teljesítő képes mobilitás érdekében ki is aknázunk.”

 

Az új műszaki követelményekre adott válaszként fejlesztették ki

 

Ezeket a termékcsaládokat úgy fejlesztették ki, hogy megoldást kínáljanak a nagy fordulatszámú motorokkal és sebességváltókkal kapcsolatos konkrét problémákra, valamint az elektromos akkumulátorok hőcseréjének szükségszerű szabályozására.

 

A Total kutatói négy olyan fő jellemzőre összpontosították a kutatási és fejlesztési kapacitásukat e folyadékok kapcsán, melyek bármely elektromos vagy hibrid jármű esetén történő felhasználás esetén szükségesek:

 

  • dielektromos megoldások, amelyek elengedhetetlenek az elektromos áram használatakor
  • kompatibilitás az új elektrifikációs alkatrészekkel, mely segít megakadályozni a réz tekercsek korrózióját az elektromos motorokban és megvédi azok polimer bevonatát
  • az elektromos modellek esetén szükséges hőmérsékletkorlátozás megoldása: a jelentős gyorsításokkor vagy gyorstöltéskor termelődő hő gyors elvezetése, akkumulátorok hőkezelése stb.
  • hagyományos kenés a sebességváltók számára a mechanikus alkatrészek védelmére, az optimális súrlódási viszonyok fenntartására és a járművek hosszú távú hatékonyságának biztosítására

 

 

***

A GÉMOSZ titkárság elérhetősége:

E-mail:  gemosz@gemosz.hu

Telefon: 06-30-9950-588

 

 

Hírlevél archívum

2019:

Hírlevél 2019 április

Hírlevél 2019. március

Hírlevél 2019 január

2018:

Hírlevél 2018 november

Hírlevél 2018 október

Hírlevél 2018 augusztus

Hírlevél 2018 július

Hírlevél 2018 áprilisi második szám

Hírlevél 2018. áprilisi első szám

Hírlevél 2018. március

Hírlevél 2018. februári második szám

Hírlevél 2018. februári első szám

Hírlevél 2018. január második szám

Hírlevél 2018. január első szám